Nem kommentálok semmitsenem

“Je veux d’l’amour, d’la joie, de la bonne humeur
Ce n’est pas votre argent qui f’ra mon bonheur
Moi j’veux crever la main sur le coeur
Allons ensemble, découvrir ma liberté
Oubliez donc tous vos clichés, bienvenue dans ma réalité”

Offonlevés

Belefáradtam a nemtudommibe.

AHS eddigi évadai kivégezve.
Devs szintén. (Nagggyon tetszett, és ezen én lepődtem meg a legjobban!)
Into the night-pipa. (Volt benne egy-két pillanat, amikor azt mondtam, hogy “najóvammá”, de egynek elment.)
Tegnap délután a Ragnarök negyedik részét daráltam horgolás közben (ne kérdezd, miért készülök már most a télre…passz; de nagyon megtetszett :D), és eddig olyan “cuki” – kicsit lagymatag, kicsit olyan tingli-tangli, de háttérzajnak pont jó.
Munka az eddigi haladásunk miatt (túl jók vagyunk :D) lassítva lett, így heti egy-másfél napon van ténylegesen aktív gépelőtti meló, a többi kicsit szabadabb mozgást enged. Szóval időm van; most éppen színdarabokon gondolkozom – mármint hogy néznék (pénteken megnéztem a Mandragórát, és nagyon jókat mosolyogtam rajta), és valami perverz oknál fogva igényt érzem, hogy megnézzem A kalóz c. balettet (én. balettet. érted?!), amibe néhány hete véletlenül futottam bele éjjel a tv-t kapcsolgatva (de aztán annyira elálmosodtam, hogy offoltam ott és akkor a témát), és azóta sem találom sehol AZT a verziót….na de ez az én szerencsém. Egyszer akarok balettet (én. balettet. érted?!) nézni, akkor sem sikerül. :/
Cserébe most ideevett a fene a gép elé, és Muse-t hallgatok (megint, napok óta) full hangerőn, és Bellamy után szabadon üvöltve énekelek-vagy valami olyasmi. (EZT) – és mindezt csak azért, mert egész délelőtt, amíg takarítottam, ezt énekeltem amúgy is.

Belefáradtam magamba, meg az ingerszegény, ötlettelen semmibe, ami ma rámtelepedett.

Remélem, holnapra kialszom…

U.i.: még mindig van liszt. Úgyhogy inkább megyek, és sütök meggyes pitét.* Hátha attól hasznosabbnak érzem majd magam…

*Az Ádám almái (2005-ös dán-német szatíra-vígjáték; ha még nem láttad, KÖTELEZŐ! A zöld hentesekkel, meg a gengszterek fogadójával együtt.) jutott eszembe:
Ivan: “Azt hiszem a Sátán próbára tesz minket.”
Adam: “Azzal, hogy nem enged sütit sütni?”
😀

Nem tudtam, mi bajom van

Csak dallamtöredék volt meg.
És az istennek nem jöttem rá, mi ez.
Kattogtam rajta, próbáltam felidézni,; mélyen kaparászta az agyam valamelyik eldugott, hátsó szegmensét az a pár taktus, viszont nem volt több-ami meg igen, az kevés volt.
Aztán végre összeállt a kép.
Miután napokig kínzott, ma reggel fogmosás közben, amikor is már hatni kezdett a koffein, bevillant. Azóta már rongyosra hallgattam megint;a pont mint néhány* éve.

Hát tessék: (Muse: Supermassive Black Hole)

*2006-os, b+! 2006-OS!!!!! Fenébehogyrepülazidő.