Homeoffice kitudjahány

Dolgozom, próbálok előre; pluszfeladatokat önállóan gyártva.
Horgolok.
Sorozatokat darálok.*
Ablakot pucolok és függönyt mosok.
Próbálok nem idegbeteg lenni.
WC-papír, liszt, cukor van.
Pénteken kirándulni akarok a boltba, és cigit is kell vennem.

*Az elmúlt hetek merítése:
The Outsider (gyengusz, de nézhető)
The Haunting of Hill House (elég jó fordulatot vett a végére; és tetszett a felépítése)
Dracula (Netflix-es verzsön; kifejezetten vállalhatóra sikeredett)
Messiah (ellaposodott, és valósíznűleg jobb sorsot érdemelt volna)
Locke and Key (cuki kis “tinihorror”-stílusra hajaz, vállalható)
The I-land (kicsit Westword-feeling, annyira nem jött be)
The Crown (kifejezetten tetszik, még ha nem is fedi a valóságot itt-ott)
és kitekintve egy kicsit: Európa a magasból.
Befejeztem a Servant-ot; most elkezdtem az AHS első évadát (eddig csak az 5.-et láttam, most ledarálom a többit is), tervben van még: The Valhalla Murders, Unorthodox, és a Nos4a2.

Valaki szójjon má’ a koronavírusnak, hogy monnyon le!

 

 

 

HomeOfficeDay-sokadikak, és még lesz…

Nem tudtam a múlt héten szerdán, hogy milyen nap van. Szörnyű volt. Azt hittem, nem fogok eljutni erre a szintre, de…De.

Minden van, munka is, így elfoglalom magam; de kezd kicsit kihatni ez a bezártság mindenkire: feszültek vagyunk, önzők-már aki, ugye-, és egyre nehezebben tolerálok dolgokat. De ennek is vége lesz egyszer.
A kert azért sokat segít; bár ki akartam szökni túrázni, de V. leüvöltötte a fejem, úgyhogy program sztornó lett. Szerinte senki sehova, de azért Picsácska szó nélkül elment “sétálgatni”, amikor viszketett neki….* Hála az égnek, ezen a héten nem itt vannk, van egy kis csend, és nyugalom. Meg nem zabálja fel a csokimat, nem issza meg a kávémat (ezért még eskü kiverem a balhét egyszer); és nem eszi meg a tortához vásárolt barackkonzervet sem kérdezés nélkül.

Azt hiszem, visszatért az idegbetegállat-énem.
Ezen változtatni KELL!!!!!!!4!négy!!!4!

*lebuktatta saját magát.

InTheOffice Day, és Home Office Napló #day13-14, és egy megelőlegezett 15

Huhh, hol is kezdjem…haladjunk sorban.

Hajnali járattal mentem be, hogy ezzel is csökkentsem a találkozások számát. Volt olyan szakasz, ahol tökegyedüli utas voltam; na azt baromira élveztem. 😀
Csodálatos székesfővárosunkban nem nyüzsögtek annyian, de azért bőven többen, mint kellett volna. A legszebb a cigányasszony volt, aki -miután több másik maszkosnak is beszólt- belemászott az arcomba, hogy “nemlátlakamaszkodtólg*ci”, na azt majdnempofánb*sztam. Amúgy zökkenőmentesen beértem; megcsináltam a megcsinálnivalókat (mint tegnap kiderült, majdnem mindet* XD); majd hazafelé ugyanez: maszk-sapka-kesztyű-utazás; csak cigányasszony nélkül.

HomeOffice Day 13: péntek. Csodálatosan előkészítettem azokat a munkákat, amiket bent egyeztettünk plusz feladatként, rákészültem, majd “lejártamunkaidőm”-felkiáltással fél3 után kicsivel felpattantam, és kirohantam az udvarra, ahonnan estig be sem jöttem a lakásba. Isteni volt. De komolyan. 😀

A hétvége szokásosan telt: film, sorozat, side-job, mert V. a kirándulást offolta. Jobb is volt talán…

HomeOffice Day 14: Kiakasztanak b+: reggel 6-tól gép előtt görnyedek; fél12 után 5 perccel ír L. mailt, hogy akkor ez-meg-ez-meg blabla…és akkor bevillant, hogy ok, de eddig qrvára nem erről volt szó.
Mindenki azt mondta-írta, h “csináljuk így”, meg “úgy csináld, hogy; mert mi is eszerint járunk el”-erre L. leírja, hogy mindenkivel egyeztetés után a szöges ellentéte az eljárásrend.
Először nem tudtam, hogy én vagyok-e a hülye, vagy a rendszer, vagy L. értett esetleg félre valamit; de nem: eddig volt így, most van úgy. És pont.
Eddigi eljárás könnyített volna mindenkinek-ez a mostani nemhogy nehezít, de b+; ennyi erővel bejárhatnék rendesen, mert itthonról azt és úgy nem tudom nemcsak én, de más sem,csak éppen meg van tiltva a bejárás…
Nadeengedjükel.
L. nagykegyesen felajánlotta, hogy pótolja csütörtökön, amikor bemegy aműgy is. Még egy indok, hogy legyen miért belémkötnie. Lesz*rom.

De legalább a heti munkám tegnap leadásra került (a kis deles nüansszal együtt sikerült végül este fél6-ra elkészülni), úgyhogy most lehet kicsit szusszanni. Mert ugye tegnap megint csak ez a lemez ment, hogy “tinemcsináltoksemmitmígénbezzeg”. 😀 Hát most igaza lesz! 😉 Ma legalábbis tuti. 😉

Egyéb:

Rizsfelfújt: Életem elsője, és qrvajó lett.
WC-papír: még mindig van.
Liszt: fogyóban, hála a palacsintasütésnek.
Cukor: még mindig édesítővel iszom a kávét, szóval van.
Csoki: még csütörtökön betáraztam snickersből és sportszeletből. De előbb fog elfogyni, mint utóbb, jelenlegi állapotomat elnézve.

 

Maradj otthon, és moss kezet!

Home Office Napló #day12

Wááááá – izomlázam van 😀

Folytatom a folytatnivalót; készülök a holnapra, és közben igyekszem a side-job projekten is alakítgatni.
Kicsit unalmas; kicsit nyűglődős, kicsit idegösszeroppantó- de legalább itthon.
😀
Moss kezet, és maradj otthon…még egy kicsit.