Glass

Elijah Price: “This is not a cartoon. This is the real world. And yet some of us still don’t die with bullets. Some of us can still bend steel. I’ve been waiting for the world to see that we exist.”

Reklámok

Annyira szombat van, hogy nagyon :D

Tavasz, napsütés, meleg, madárcsiripelés, alvó Liza, lefestett csónak, hétfői szabadság…mi kell még? 😉
A terveim megvalósítása remekül halad; a kitűzött feladatok jobban sikerülnek, mint vártam; rengeteg támogató és pozitív embert ismerek meg napi szinten-szóval minden a legnagyobb rendben van. 🙂

Ja, és csak hogy valamennyi átmenjen Neked is a mai reggelemből, hallgass egy kis zenét! 😉

 

Úristen, péntek! Végre!

Egész kib*szott héten kollegina az idegeinken táncolt, aminek az lett az eredménye, h már olyanokra fogadunk, mint pl. “Ki fogja először lecsapni?” vagy hogy mikor…

Erre én már csak annyit mondtam, h ha senki nem csinálja, nekem kell;és ha nem most, akkor mikor?!

Mindenesetre még él és virul, de a napi 6-7 szál cigiről nekem felment háromnegyed doboznyira a fogyasztásom, csopvez meg lassan rászokik, mert inkább kijön velünk az irodából, minthogy ott maradjon és kapja a jót. 😂

Amúgy az élet szép, az idő jó, madaraznak a csiripek meg füvell a zöld; nekem meg megint túrázhatnékom van, mire V. beközölte, hogy inkább azon gondolkoznék, milyen futórózsa legyen a kerítésre futtatva… (Maratonista, mondjuk) Hm, hát szokni kell a vidéki kertes létet így sok év panel után 😉