Nem kommentálok semmitsenem

“Je veux d’l’amour, d’la joie, de la bonne humeur
Ce n’est pas votre argent qui f’ra mon bonheur
Moi j’veux crever la main sur le coeur
Allons ensemble, découvrir ma liberté
Oubliez donc tous vos clichés, bienvenue dans ma réalité”

Offonlevés

Belefáradtam a nemtudommibe.

AHS eddigi évadai kivégezve.
Devs szintén. (Nagggyon tetszett, és ezen én lepődtem meg a legjobban!)
Into the night-pipa. (Volt benne egy-két pillanat, amikor azt mondtam, hogy “najóvammá”, de egynek elment.)
Tegnap délután a Ragnarök negyedik részét daráltam horgolás közben (ne kérdezd, miért készülök már most a télre…passz; de nagyon megtetszett :D), és eddig olyan “cuki” – kicsit lagymatag, kicsit olyan tingli-tangli, de háttérzajnak pont jó.
Munka az eddigi haladásunk miatt (túl jók vagyunk :D) lassítva lett, így heti egy-másfél napon van ténylegesen aktív gépelőtti meló, a többi kicsit szabadabb mozgást enged. Szóval időm van; most éppen színdarabokon gondolkozom – mármint hogy néznék (pénteken megnéztem a Mandragórát, és nagyon jókat mosolyogtam rajta), és valami perverz oknál fogva igényt érzem, hogy megnézzem A kalóz c. balettet (én. balettet. érted?!), amibe néhány hete véletlenül futottam bele éjjel a tv-t kapcsolgatva (de aztán annyira elálmosodtam, hogy offoltam ott és akkor a témát), és azóta sem találom sehol AZT a verziót….na de ez az én szerencsém. Egyszer akarok balettet (én. balettet. érted?!) nézni, akkor sem sikerül. :/
Cserébe most ideevett a fene a gép elé, és Muse-t hallgatok (megint, napok óta) full hangerőn, és Bellamy után szabadon üvöltve énekelek-vagy valami olyasmi. (EZT) – és mindezt csak azért, mert egész délelőtt, amíg takarítottam, ezt énekeltem amúgy is.

Belefáradtam magamba, meg az ingerszegény, ötlettelen semmibe, ami ma rámtelepedett.

Remélem, holnapra kialszom…

U.i.: még mindig van liszt. Úgyhogy inkább megyek, és sütök meggyes pitét.* Hátha attól hasznosabbnak érzem majd magam…

*Az Ádám almái (2005-ös dán-német szatíra-vígjáték; ha még nem láttad, KÖTELEZŐ! A zöld hentesekkel, meg a gengszterek fogadójával együtt.) jutott eszembe:
Ivan: “Azt hiszem a Sátán próbára tesz minket.”
Adam: “Azzal, hogy nem enged sütit sütni?”
😀

InTheOffice Day, és Home Office Napló #day13-14, és egy megelőlegezett 15

Huhh, hol is kezdjem…haladjunk sorban.

Hajnali járattal mentem be, hogy ezzel is csökkentsem a találkozások számát. Volt olyan szakasz, ahol tökegyedüli utas voltam; na azt baromira élveztem. 😀
Csodálatos székesfővárosunkban nem nyüzsögtek annyian, de azért bőven többen, mint kellett volna. A legszebb a cigányasszony volt, aki -miután több másik maszkosnak is beszólt- belemászott az arcomba, hogy “nemlátlakamaszkodtólg*ci”, na azt majdnempofánb*sztam. Amúgy zökkenőmentesen beértem; megcsináltam a megcsinálnivalókat (mint tegnap kiderült, majdnem mindet* XD); majd hazafelé ugyanez: maszk-sapka-kesztyű-utazás; csak cigányasszony nélkül.

HomeOffice Day 13: péntek. Csodálatosan előkészítettem azokat a munkákat, amiket bent egyeztettünk plusz feladatként, rákészültem, majd “lejártamunkaidőm”-felkiáltással fél3 után kicsivel felpattantam, és kirohantam az udvarra, ahonnan estig be sem jöttem a lakásba. Isteni volt. De komolyan. 😀

A hétvége szokásosan telt: film, sorozat, side-job, mert V. a kirándulást offolta. Jobb is volt talán…

HomeOffice Day 14: Kiakasztanak b+: reggel 6-tól gép előtt görnyedek; fél12 után 5 perccel ír L. mailt, hogy akkor ez-meg-ez-meg blabla…és akkor bevillant, hogy ok, de eddig qrvára nem erről volt szó.
Mindenki azt mondta-írta, h “csináljuk így”, meg “úgy csináld, hogy; mert mi is eszerint járunk el”-erre L. leírja, hogy mindenkivel egyeztetés után a szöges ellentéte az eljárásrend.
Először nem tudtam, hogy én vagyok-e a hülye, vagy a rendszer, vagy L. értett esetleg félre valamit; de nem: eddig volt így, most van úgy. És pont.
Eddigi eljárás könnyített volna mindenkinek-ez a mostani nemhogy nehezít, de b+; ennyi erővel bejárhatnék rendesen, mert itthonról azt és úgy nem tudom nemcsak én, de más sem,csak éppen meg van tiltva a bejárás…
Nadeengedjükel.
L. nagykegyesen felajánlotta, hogy pótolja csütörtökön, amikor bemegy aműgy is. Még egy indok, hogy legyen miért belémkötnie. Lesz*rom.

De legalább a heti munkám tegnap leadásra került (a kis deles nüansszal együtt sikerült végül este fél6-ra elkészülni), úgyhogy most lehet kicsit szusszanni. Mert ugye tegnap megint csak ez a lemez ment, hogy “tinemcsináltoksemmitmígénbezzeg”. 😀 Hát most igaza lesz! 😉 Ma legalábbis tuti. 😉

Egyéb:

Rizsfelfújt: Életem elsője, és qrvajó lett.
WC-papír: még mindig van.
Liszt: fogyóban, hála a palacsintasütésnek.
Cukor: még mindig édesítővel iszom a kávét, szóval van.
Csoki: még csütörtökön betáraztam snickersből és sportszeletből. De előbb fog elfogyni, mint utóbb, jelenlegi állapotomat elnézve.

 

Maradj otthon, és moss kezet!

Home Office Napló #day12

Wááááá – izomlázam van 😀

Folytatom a folytatnivalót; készülök a holnapra, és közben igyekszem a side-job projekten is alakítgatni.
Kicsit unalmas; kicsit nyűglődős, kicsit idegösszeroppantó- de legalább itthon.
😀
Moss kezet, és maradj otthon…még egy kicsit.