Mai tanulság

Barackos tarte tatin: never ever.

A recept alapján a tésztája vastag lett, de ez a legkevesebb. Az ajánlott 45 perc sütés helyett másfél órát b@szkódtunk egymással, mert nyers volt a közepe; a végén már 200°C-on toltam neki, és üvöltöttem a sütőajtó előtt ülve, hogy “rohaggyálmegakkorismegsütlek”…szóval soha többet. Kapcsos forma több réteg alufóliába tekerve sem nyújt védelmet a sütő aljába való kifolyás-ráégés ellen-mondjuk én voltam a f@sz, hogy kapcsos formában egyáltalán nekikezdtem, de reménykedtem; meg nem volt másik formám se-énvétkem; hiába.
Amúgy egész vállalható lett, csak hát na.
Maradok a jól bevált kakaós tortalapomnál a különféle töltelékekkel.

::sírvaröhögésmegysütőttakarítani::

Homeoffice kitudjahány

Dolgozom, próbálok előre; pluszfeladatokat önállóan gyártva.
Horgolok.
Sorozatokat darálok.*
Ablakot pucolok és függönyt mosok.
Próbálok nem idegbeteg lenni.
WC-papír, liszt, cukor van.
Pénteken kirándulni akarok a boltba, és cigit is kell vennem.

*Az elmúlt hetek merítése:
The Outsider (gyengusz, de nézhető)
The Haunting of Hill House (elég jó fordulatot vett a végére; és tetszett a felépítése)
Dracula (Netflix-es verzsön; kifejezetten vállalhatóra sikeredett)
Messiah (ellaposodott, és valósíznűleg jobb sorsot érdemelt volna)
Locke and Key (cuki kis “tinihorror”-stílusra hajaz, vállalható)
The I-land (kicsit Westword-feeling, annyira nem jött be)
The Crown (kifejezetten tetszik, még ha nem is fedi a valóságot itt-ott)
és kitekintve egy kicsit: Európa a magasból.
Befejeztem a Servant-ot; most elkezdtem az AHS első évadát (eddig csak az 5.-et láttam, most ledarálom a többit is), tervben van még: The Valhalla Murders, Unorthodox, és a Nos4a2.

Valaki szójjon má’ a koronavírusnak, hogy monnyon le!

 

 

 

Valami régi vége mindig valami új kezdete ;)

A mai az utolsó esténk a lakásban Lizivel. Hiányozni fog. Hét év… Hát ennyi volt. A holnap valami új kezdete lesz.
Bejött, hogy idén véget vetek a gyökértelenségnek. Bejött, hogy idén új otthonom lesz; ami valószínűleg Az Otthon lesz. Remélem, minden tervem, vágyam és álmom hasonlóan fog valóra válni, mint ez. Hálás vagyok, hogy sikerült idáig elérnem. Hálás vagyok mindenért, amit kaptam.

Mer’ van, aki gonosz; és van, aki szereti a jó pálinkát és ezt nem is titkolja (ergo alkesznek skatulyázzák a kollégák)

Lélekszakadva rohantam a konyhába, mert a rántott gombámhoz nem rendeltem tartárt (én hülye, reggel még off voltam, mikor L.megkérdezte, mit rendeljen nekem, és lemaradt…), ahol is felkaptam a kezem ügyébe kerülő első, alkalmasnak ítélt dolgot a polcról (történetesen egy presszós csészét), és megálltam Sz. előtt: “Csak te segíthetsz rajtam…”-de mire folytattam volna, már a szavamba is vágott: “Mit adjak? Pálinkát?”

Na ennyit arról, hogy milyen kollégáim vannak. 😂