Annyira szombat van, hogy nagyon :D

Tavasz, napsütés, meleg, madárcsiripelés, alvó Liza, lefestett csónak, hétfői szabadság…mi kell még? 😉
A terveim megvalósítása remekül halad; a kitűzött feladatok jobban sikerülnek, mint vártam; rengeteg támogató és pozitív embert ismerek meg napi szinten-szóval minden a legnagyobb rendben van. 🙂

Ja, és csak hogy valamennyi átmenjen Neked is a mai reggelemből, hallgass egy kis zenét! 😉

 

Reklámok

Belakás-megszokás, és egyéb nyalánkságok

Fura és szokatlan, néha máshol keresem a villanykapcsolót, és sötétben még vannak koordinációs problémáim. De majd megszokom. Liza esküszöm, jobban viseli, mint én. 😂

Amúgy meg: nem ülünk sokat a fenekünkön: volt Kisnána, Sirok, Miskolctapolca, Tata, Zsámbék; lesz Boldogkőváralja, Regéc, Sárospatak, Pécs… És szeptemberben még egy szlovákiai kétnapos is tervben van.

Minisorozatban Saints and Strangers, későbbre a Trónok harca az elejétől újra (V. nem is tudom, hogyan tudott eddig így élni 😂) könyvben pedig A csillagösvény hídja. Filmben talán az Escobar volt az utolsó, de elaludtam rajta. Szintén no comment…

De a lényeg: “Aprendí que no se puede dar marcha atrás, que la esencia de la vida es ir hacia adelante. La vida, en realidad, es una calle de sentido único.”

Régi emlékek

A költözés miatti pakolászásban előkerülnek dolgok, amik hol jó, hol pedig rossz emlékeket hoznak elő. Ezek a horgolmányok a jók táborát erősítik. 🙂

Nehéz néha elengedni a múltat és lezárni egy időszakot, hogy legyen hely az újnak. De muszáj továbblépni.

És hogy hova is akartam kilyukadni ezzel az egésszel? Már én sem tudom… Talán csak önigazolást keresek, talán csak a zaklatottságomat akarom enyhíteni. Azért egy kicsit hiányozni fog az elmúlt évek néhány megszokott dolga és helye…